Kapunyitási pánik: túl sok lehetőség?

A kapunyitási pánik manapság sok huszonéves életét keseríti meg. Ez nem egy újkeletű divathóbort, hanem megoldásra váró, valós probléma. Manapság a fiatalokra ömlő rengeteg lehetőség okozza elsősorban ezt a megterhelést. Azonban a túl hamar, igazi döntés nélküli elköteleződés is okozhatja. Számba vesszük a lehetőségeket, miket lehet tenni az életkezdési nehézségek leküzdéséhez. Valamint összeszedjük, milyen jellemző gondolatok és viselkedési minták megjelenésekor érdemes szakember segítségét kérni. 

Túl sok lehetőség = sokk

A kapunyitási pánik jellemző időszaka a húszas évek, amikor is az ember fő életfeladata Erik Erikson fejlődéselmélete szerint az intimitás kialakítása. Ha ez nem sikerül, akkor izolációt élsz át, vagyis elszigetelődsz. Szerelemtől, barátoktól, hobbitól, karriertől. Ez a rosszabbik eset.

Jobb esetben azonban ilyenkor köteleződsz el hosszú távra társak, barátok, hobbik, karrier mellett, amikben később majd tudatosan köthetsz kompromisszumokat vagy hozhatsz áldozatokat, ha kell. Ez az életszakasz azért is rendkívül különleges, mert ilyenkor kell a legtöbb életreszóló döntést meghoznod. Mind a párválasztást, a gyerekvállalást illetően, mind pedig a karrier tekintetében.

Zavarba ejtő, hogy huszonévesként csomó önálló jogod és döntési szabadságod lett hirtelen, sőt, úgy is nézel ki, mint a komoly fiatal felnőttek, ugyanakkor viszont azzal, hogy a szülői fészekből való kirepülés, az esküvő, a gyerekvállalás későbbre tolódott, nyertél jó néhány plusz évet ebben a furcsa, köztes állapotban.

 

Az tiszta sor, hogy nem vagy már gyerek, viszont még felnőtt sem vagy teljesen

 

Manapság kitolódott a serdülőkor nagy kérdéseinek megoldása. Aki jóval 30 felett még otthon lakik tartós kapcsolat, munka és konkrét jövőbeli elképzelések nélkül motiváció híján, az tulajdonképpen megrekedt a serdülőkori identitáskeresés fázisában. 

A kapunyitási pánik nem kapuzárási

A kapunyitási pánik – szemben a kapuzárási pánikkal – nem a lehetőségek beszűküléséről szól, hanem éppen ellenkezőleg. A szorongás alapja a túl sok lehetőség. Ez a jelenség igazán újkeletű: az internet rohamos fejlődésével és az információrobbanással függ össze. Ma már annyi féle továbbtanulási irány közül lehet válogatni, hogy semmmiféle határt nem szab az, hogy az ember hol van és legtöbbször az sem, milyen anyagi helyzetben van. Sőt, a tanulási és elhelyezkedési lehetőségek mellett se szeri, se száma a kikapcsolódási lehetőségeknek. 

A lehetőségek áradatának nyomását ráadásul az úgy nevezett FOMO (Fear Of Missing Out) is súlyosbítja. A FOMO az attól való félelem, hogy kimaradsz valamiből, mások pedig nélküled szereznek tartalmas élményeket. Megannyi program, koncert, romkocsma hívogat téged, miközben vizsgázni kéne és a gyakornoki meló sem várhat. Nehéz mindenhol ott lenni, azonban még nehezebb kiválasztani a sok lehetőség közül azt, ami jól is esik most és jól jön később is. Ha azonban mindig csak mérlegelsz és agyalsz, akkor egyáltalán nem meglepő, ha valóban fejfájást okozhat a rengeteg (kihagyott) lehetőség.

Túl hamar kialakított elköteleződés = szintén sokk

A kapunyitási pánik azonban nemcsak a lehetőségek áradatában csaphat le rád. Akkor is kialakulhat, ha túl gyorsan, átgondolatlanul döntöttél, s így könnyen csapdahelyzetben találhatod magadat. A kezdeti lelkesedés helyét ilyenkor nem ritkán átveheti az egész felnőtt élettel való bizonytalanság. 

 

Csak ennyi lenne az élet? Ez lesz a munkám a következő 50 évben? Tényleg emellett az ember mellett akarok minden reggel ébredni életem végéig?

 

Kényelmes, népszerű, ám kevésbé hatékony megoldás ilyenkor valami egyébbel elütni az időt nehéz döntések és változások helyett. Céltalanul, bizonytalanul éldegélve a szülői házban sokan ilyenkor belefognak…

  • egy következő diplomába,
  • külföldi tanulmányokba,
  • végzettségtől eltérő munkákba,
  • időigényes hobbikba
  • parttalan párkeresésekbe
  • vagy kimerítő edzésekbe.

Mit lehet tenni, hogy a kapunyitási pánik valahogy jobb legyen?

A közösség ereje minden életkorban megnyugtat és magabiztosabbá tesz. Valahová tartozni – alapvető emberi igény. A kapunyitási pánik időszakában ez különösen igaz, hiszen ilyenkor a megszokott társaság jellemzően szétszéled. A végzősök különböző városokban helyezkednek el, s ma még az ország- vagy kontinenshatárok sem szabnak gátat a karrierlehetőségeknek. 

Mindenképpen jó tehát, ha igyekszel ápolni a baráti kapcsolataidat, amik mellett újakat is érdemes kötni. Fontosak lehetnek a társak, ha sportolsz (hobbisportnál és versenysportnál is), a gyakornoki munkában a kollégák. De jó lehet bármilyen tanfolyam, baráti kör vagy hitközösség is a kapcsolódáshoz.

 

#2 Önkénteskedhetsz

Több szempontból is jót tesz, ha önkéteskedsz.

Először is kapcsolódsz másokhoz, ami alapjában véve jutalmazó hatású. Alapvető emberi igényünk a társaság, jó érzés barátokkal lenni, a tiédhez hasonló véleményeket hallani.  Sőt, ezek a kapcsolatok jól jönnek a későbbi munkádban és magánéletedben is, ha boldogulni szeretnél.

Másodszor azért jó az önkénteskedés, mert jó érzés adni. Örömmel fog eltölteni, hogy segíthetsz másokon, akár egy állat menhelyet választasz, akár bármilyen embereknek segítő alapítványt.

Harmadszor pedig hozzászoksz a munkához, belülről láthasz működni munkahelyeket, vagy együttműködhetsz más szervezetekkel is. A gyakornoki munkák fejlesztik a teherbíró képességedet és betekintést nyújtanak többféle munkakörbe is. Élj velük mindenképpen. 

 

#3 Ne hasonlítsd magad a szüleidhez, nagyszüleidhez

Aggódó szüleiddel, nagyszüleiddel beszélgetve bizonyára nem egyszer felmerült már a részükről, hogy embereld már meg magad, mert…

bezzeg a mi időnkben…

Nos, az internetrobbanás miatt a te generációd egy egészen különleges generáció, egészen egyedülálló lehetőségekkel és problémákkal. A te huszonéves kihívásaid nem hasonlíthatók előző generációkéhoz, mert egy sosem látott új környezetben valósulnak meg.

Soha nem volt még ennyi lehetősége és ennyi megoldandó kérdése a huszonéveseknek. Ezért sem volt szó idáig olyasmiről, mint kapunyitási pánik vagy életkezdési krízis.

Ahelyett, hogy a divat vagy a jövőbeli fizetés határozná meg a döntésedet, igyekezz inkább érdeklődésed szerint választani iskolát és pályát. A szenvedélyes munkavégzés mellé idővel megérkezhet a nagy pénz. Azonban hamar kiüresedhetsz, majd kiéghetsz, ha olyan munkát választasz, amiből jól megélsz, ugyanakkor unod csinálni.

 

#5 Ne félj váltani

Ha már a végén vagy a tanulmányaidnak és nem vagy benne biztos, hogy ezzel szeretnél foglalkozni az életed hátralevő részében, halogatás helyett fejezd be őket. Inkább legyen egy papírod, amit semmire nem használsz, de legalább nem lesz félbehagyott kudarc érzésed.

Ha viszont még az elején vagy, válts bátran. Egyáltalán nem szégyen, ha elsőre vagy éppen ötödikre nem találod meg, amit szeretnél. Vagy akár közben jössz rá, hogy mégsem érdekel annyira, amibe belefogtál. Ne félj változtatni.

A pszichológiában proaktivitásnak hívjuk a sült galamb effektust, amikor nem vársz tovább a csodára, hanem kezedbe veszed a dolgokat. Pszichológián kívül lehet vonzás törvényének is nevezni, a lényeg az, hogyha elkezdesz intenzíven foglalkozni téged nagyon érdeklő dolgokkal, akkor egyre több hasonló dologba fogsz beleütközni.

Ezt a figyelem fókusszal is lehet magyarázni: ha valami a figyelmed középpontjába kerül, akkor hajlamos leszel észrevenni az ehhez hasonlatos dolgokat és figyelmen kívül hagyni a többit. Ha például egy bizonyos telefon megvételén gondolkozol, akkor hirtelen csak ilyen típusú telefonok hirdetései bukkannak fel. Nemcsak az online térben, ahol követhető a keresésed, hanem az offline világban is. Hirtelen kiszúrsz néhány ilyen óriásplakátot, meghallasz véletlen egy ilyen beszélgetést a kávézóban.

Persze ahhoz, hogy tudd, mit állíts a figyelmed fókuszába, jó lenne tudni azt is, hogy mi érdekel, mire vagy fogékony, mivel szeretnél foglalkozni az elkövetkező években, igaz? Ehhez csatlatkozik a segítségkérés, mint hatékony megküzdés ebben az életszakaszban. 

 

#7 Ha már kapunyitási pánik, kérhetsz segítséget

Bár sokan szégyellnek segítséget kérni, te ne tedd. Aki előre jutott már az életben, jól tudja, hogy mások nélkül ez szinte lehetetlen. Néha te segítesz másoknak megtalálni a legjobb megoldásokat, néha pedig mások segítenek neked. Ne félj segítséget kérni. Kérd ki tapasztaltabbak véleményét, még akkor is, ha nem fogadod feltétlenül meg őket. Olvass sokat karrierválasztásokról és életutakról. Beszélgess hasonló helyzetben lévőkkel. És merj segítséget kérni profi segítőktől is.

Mikor kérj segítséget szakembertől kapunyitási pánik időszakában?

Nézzük meg, hogyan tudod a tünetek alapján azonosítani a kapunyitási pánikot. Az alábbi jellemzők nemcsak rossz hatással lehetnek az életminőségedre, a mindennapjaidat nehezíthetik, hanem még a felnőttlétbe való fejlődés elé is akadályokat gördítenek. Kellő önismerettel azonban jól megugorhatod ezeket. Ha másért nem, már csak ezért érdemes foglalkozni vele.

 

Ha ezek közül legalább 3 zavar téged, érdemes konzultálnod valamelyik pszichológusunkkal.

 

  • Elveszettnek, kétségbeesettnek, bizonytalannak, gyökértelennek érzed magad.
  • A jövőt homályosnak, ijesztőnek, ridegnek, reménytelennek, kilátástalannak, kiszámíthatatlannak érzed, amibe nincs sok beleszólásod. Úgy érzed, nem bírod kontrollálni az életedet.
  • Szorongsz, félsz, pánikolsz, rettegsz a kihívásoktól, a kudarctól, a hibázástól, az elbukástól.
  • Halogatsz, vacillálsz, nem mersz döntéseket hozni.
  • Úgy érzed, egyre növekszik az idő nyomása, hogy (jól) dönts, (jól) válassz.
  • Úgy érzed, nem állsz még készen.
  • Ugyanakkor úgy érzed, nem vagy már gyerek, nem kell megmondani neked, mit csinálj.
  • Azonban nincsenek konkrét céljaid, ezt is, azt is szeretnél, de nem igazán tudod, hogy pontosan mit.
  • Úgy érzed, hogy ebben az életkorban már illene valami konkrét döntésre jutnod magánélettel, munkával kapcsolatban.
  • Inkább másokat okolsz a bajokért és nem mered vállalni a felelősséget.
  • Nem hiszel magadban, nem bízol magadban. 
  • Önállótlannak érzed magad, függetlenednél a szüleidtől, de nem megy.

Ha ezek közül 3 vagy több zavar, akkor szeretettel várunk a Napos Oldalon.

Több pszichológia

Több napos

Fodor Gábor
Pszichológiai immunrendszer
Tovább olvasom
Most már tudom, a saját pszichológiai immunrendszerem hogy áll.
Nagy Szonja
Rávilágítások
Tovább olvasom
Sok olyan dologra rávilágított ez a pár óra, ami elgondolkoztatott. Jó kis hangulat kerekedett köztünk.
Kátai Misi
Kellemesen csalódtam
Tovább olvasom
Kellemesen csalódtam a pszichológusokban, mert bebizonyosodott, hogy végre vannak olyanok is, akik nemcsak űzik ezt a hivatást, hanem szeretik is és foglalkoznak is az emberrel.
Balla András
Tök korrekt
Tovább olvasom
Nagyon ügyes és értelmes pszichológus, tényleg oldottan és komoly dolgokról tudtam beszélgetni. Az összes kérdésemre kitűnő és tök korrekt választ kaptam.
Juhász Dóri
Átértékelni a dolgokat
Tovább olvasom
Olyan légkör teremtődött, ahol volt időm egy kicsit megnyugodni és átértékelni a dolgokat egy olyan szemszögből, amely a nem mindennapi dolgokat egy értékelő módon adta vissza.
dr. Király Laura
Amíg szépítkeztem
Tovább olvasom
Köszi, hogy tartottad a tükröt, amíg szépítkeztem...
Pataki Zsanett
Nem mindig sétagalopp
Tovább olvasom
Sok belső, rejtett tulajdonság előjött, jobban megismertem magam, bár nem volt mindig sétagalopp.
Előző
Következő

Több megosztás