A pillecukor teszt az önuralom vizsgálatára szolgál. Az eredmények szerint aki gyerekkorában képes várni, az később jobb jegyeket szerez az iskolában. Kevésbé lesz hajlamos az elhízásra, az alkoholizmusra, valamint egyéb függőséggel kapcsolatos dolgokra. És úgy, amúgy elégedettebb lesz az életével.

Mire elérsz a színhúsig

A legnagyobb baj velem anyaként, hogy olyan iszonyatosan türelmetlen vagyok. A mindennapi dolgokban is, amikor a földhöz vágom azt a jó kis szennyestartót, ami apró darabokra törik. Meg a hosszú távúakban is, amikor ki kell várnom, hogy mikor jutnak el végre már coachingolható-fejleszthető életkorba a gyermekek.

Tipikus pszichológus anya beszélgetés, amikor a háromévesem ordít a földhöz vagdosva magát, mert a másik szobából közlöm, hogy nem tudok menni felkapcsolni a villanyt és…

– szerinted hogyan lehetne felkapcsolni?

– Nem tudoooooom!

– Mi segítene neked abban, hogy felkapcsold?

– Neeeeeeeeem tudooooooooom!

– Kinek tudnál szólni, mert én most nem tudok menni?!

– Nem-nem-nem-nem-nem-nem-nem-nem – és dobálja magát, mint legó Batman a köntösében, amikor nem ért egyet Alfreddal.

Ezzel a nem beavatkozó technikával eleinte úgy éreztem magam, mint egy dilis, aki őrületbe kergeti a gyereket.

De aztán megcsillant némi remény, amikor az egyik nekiállt a hosszú cipőkanállal csapkodni a falat. Ez az életben eszembe nem jutott volna. Inkább csak az, hogy odahúz majd egy sámlit, vagy széket.

Megcsillan a fény az alagút legvégén

Szóval. Ha nem nézzük a földhöz csapkodós, dühödten ordítós részt, akkor egész jó módszer. Amúgy is mindig úgy érzem magam ebben a gyereknevelési mizantériában, mint amikor ad az a jóravaló hentes egy tuti darab tarját érted, vagy karajt vagy combot, tudom is én, én meg nekiállok otthon mócsingolni. Kár lenne az egész húst a macskáknak adni, csak mert rajta van az a sok zsír.

De leszedni azt a sok zsírt, érted, mire eljutsz a színhúsig… na, az a gyereknevelés, anyukám..

Szóval, pár héttel a gyerek ötödik születésnapja után felkerestem egy helyes volt tanítványomat, aki azóta praktizál, és megkérdeztem tőle, hogy dereng-e neki a pillecukor teszt. Hogy volna-e kedve kipróbálni a gyerekemmel. Hát, hogyne volna! Ilyenek ezek a pszichológusok. Sose kérdezd meg tőlük, hogy lenne-e kedvük kicsit kísérletezgetni. Mert mindig van.

Pillecukor teszt: hogy is van

A pillecukor teszt Walter Mischel nevéhez fűződik. Az önuralom vizsgálatára fejlesztette ki. Az eredmények szerint aki már ötévesen képes a vágy késleltetésre, az…

• később jobb jegyeket szerez az iskolában,
• kevésbé lesz hajlamos az elhízásra, az alkoholizmusra
• és egyéb függőséggel kapcsolatos dolgokra,
• és úgy, amúgy elégedettebb lesz az életével.

Négy éves kor alatt felejtsd el a pillecukor tesztet, ez nagyon szórakoztató a hivatalos pillecukor teszt videóban. Ezért van annyi négy év alatti földön fetrengős hiszti. Négy és öt év között azonban drasztikus változás áll be az önuralmat illetően. (Ezért vártam már olyan türelmetlenül, hogy a gyerekeim végre öt gyertyát fújjanak.)

A pillecukor kísérlet maga

A pillecukor teszt szitu az, hogy a kísérletvezető letesz egy szem pillecukrot szegény gyerek elé és azt mondja neki, hogy megeheti, ha akarja. Azonban ha kibírja, hogy ne egye meg, míg vissza nem jön a szobába, akkor kap még egyet és mindkettőt megeheti. Érti? Érti. És a kísérletvezető kimegy.

Világos: az azonnali élvezetek késleltetése a későbbi, nagyobb jutalom érdekében. Ismerős? Hát, persze, hogy az. Hiszen megállás nélkül ezt csináljuk.

• Visszautasítjuk a tiramisut, hogy áramvonalasabb legyen a testünk.
• Nem keverünk le egy büdös nagy pofont a gyereknek, hogy el ne romoljon a kapcsolatunk.
• Nem hülyézzük le a szerelmünket, nehogy önbizalomhiányos állapotban leigya magát és bealudjon szex előtt.
• Nem hülyézzük le az üzleti partnerünket, mert hétfőn is vele akarunk üzletelni. És még sorolhatnám.

Az önuralom tulajdonképpen egy izomhoz hasonlít Mischel szerint, ami könnyen kifárad.

Tehát nehogy azt higgyük, hogyha fél órát dekkolunk egy gőzölgő pogácsahalom előtt, úgy, hogy nem nyúlunk a forró kis húsukhoz, akkor a végén nem fogjuk nyakon csapni szerencsétlen gyereket. Aki csak kiöntötte a szörpit, mert éppen tanul tölteni.

Fél órával a a kemény harcunk előtt, hogy meg ne kóstoljuk azokat az ínycsiklandó pogácsákat, bizony, csak dobtunk volna neki lazán egy papírtekercset, hogy…

– hoppá, mit is szoktunk ilyenkor csinálni?” – köszi, Jane Nelsen és pozitív fegyelmezés.

Önuralommal kapcsolatban állunk szíves rendelkezésedre a Napos Oldalon. Nem holnap.